...ennek örömére most kitöltöm végre azt a tesztet, amit Ricsi már vagy két hónapja kért, hogy töltsek ki én is, de lusta voltam eddig, hogy átmásoljam a kérdéseket a blogjából. Basszus már nem is emlékeztem rá heha :D

Teszt a javából XD

Hiba volt-e az utolsó kapcsolatod? – Nem

Hiszel Istenben?- nem

Kinek mondtad utoljára, hogy “szeretlek”? – anyukámnak

Megbántad? – soha

Voltál valaha depressziós? – igen

Ki a legjobb barátod? -- Soma és Ricsi

Fiú vagy lány vagy? – lány

Párkapcsolatban élsz most? – nem

Hogyan akarsz meghalni? – Fájdalommentesen. Alvás közben.

Mit ettél utoljára? – Fornetti sajtos pogácsát

Voltál valaha szerelmes? – igen

Mi az igazi neved? – Dóra

Gyűlölsz most valakit? – nem szoktam gyűlölni embereket

Hiányzik most valaki? – most talán nem

Felcsavarod vagy szétvágod a spagettit? - Felcsavarom

Sokat napozol? – NEM. Jobb szeretek vízben lenni :D

Milyen háziállataid vannak? – egy macskám van, Dürike, és rengeteg hal

Mit érzel most? – unatkozom, de közben nevetek a teszt szánalmasságán :D

Ettél már úgy kocsiban, hogy te vezettél közben? – nem

Félsz a pókoktól? – nem

Ha lehetne, visszamennél az időben? – azt hiszem igen. Talán az Ókori Görögországba, vagy mondjuk Egyiptomba.

Megbántál-e valamit a múltadban? -  van

Mik a terveid a hétvégére? – Messze van az még. de Somával nézzük a Téli Olimpia megynitóját.

Szeretnél gyerekeket? – persze

Csókolóztál már olyan emberrel, akinek a neve M-mel kezdődött? – igen

Gyorsan gépelsz? – szerintem nem, de mások azt mondják

Van piercinged? – nincs

Akarsz (még) piercingeket? – nem

Jó a kiejtésed? – szerintem igen

Hiányzik valaki a múltadból?- igen

Mire vágysz perpillanat a legjobban? – Perpillanat egy nagy ölelésre, vagy egy forró csókra :D

Csókolóztál már teherautón? - nem

Ültél már lóháton? – igen

Törted már össze valakinek a szívét? – igen, de sajnos olyanét, akit nem akit nemakartam bántani

Élnél-e együtt úgy valakivel, hogy nem mész hozzá/nem veszed el feleségül? – Egy darabig biztos, de szeretnék aztán férjhez menni

Mi zavar most a legjobban? – Most az, hoyg ülök az irodában, és álmos vagyok.

Szerettél-e valakit annyira, hogy az fájt? – igen

Szeret valaki a családodon kívül? – igen, azt hiszem

Mi a kedvenc színed? – kék

Mi a kedvenc illatod? – az eső utáni illat

Öltöztél már át járműben? – igen

Mosakodtál már mosogatóban? – igen

Jó kapcsolatod van a szüleiddel? – az átlaghoz képest igen

Ki előtt sírtál utoljára? – apukám

Könnyen adsz második esélyt? – túl könnyen

Ez az év a legjobb az életedben? – Eddig nagyon nem...

Mi volt a beceneved gyerekkorodban? – Doriszka, Dorka, Guzmics

Voltál-e már valahol házon kívül teljesen meztelenül? – persze, kiskoromban

Jó embernek tartod magad? – vannak hibáim, de alapvetően igen

Hiszel abban, hogy minden okkal történik? – Inkább azt mondanám, nem hiszek a véletlenekben

Mi volt az utolsó dolog, amit azelőtt tettél, mielőtt lefeküdtél volna aludni múlt éjszaka? – a Tavaszébredés musical A könny úgy bánt / Zord tél távozz című számát hallgattam, és dúdoltam magamban.

Van valaki, akit szeretnél, hogy még mindig életben legyen? – van

Mit hallgatsz most? – Class FM - Arash: Boro Boro XDDD

Szereted a kínai kaját? – már igen, vagyis amit kóstoltam eddig, az ízlett

Tudod, mikor van apukád szülinapja? – 1964. augusztus 6.

És anyukád szülinapját tudod? – 1966. május 29.

Félsz a sötétben? – nem

Önző vagy? – sajnos néha igen

Hiszel az igaz szerelemben? – mindennél jobban

Unatkozol most? – másért nem tölteném ki ezt a tesztet...

Szeretnél megházasodni? - igen, de azt szeretném, ha életre szóló házasság lenne, nem vagyok a válás híve. Onyahoz szeretnék hozzámenni, akivel életünk végéig szeretjük, becsüljük egymást, sé kitartunk egymás mellett jóban rosszban.

Éhes vagy? – nem

Van bankszámlád? – nincs

Mi szerez örömet? – az olvasás, vagy ha adhatok valakiek valami találó ajándékot, sé látom, hoyg teli találat volt :) , meg persze ha a barátaimmal vagyok

Szeretnél nevet változtatni? – nem hiszem, bár ha egyszer híresség leszek, akkor művésznévként tutira Dorisz leszek XD

Voltál már Alaszkában? – nem

Szoktál híradót nézni? - Ha apu otthon van, akkor kénytelen vagyok...

Mi a csillagjegyed? – skorpió vagyok rák aszcendenssel

Mit teszel, ha a legjobb ellenkező nemű barátod belédszeret? – azt hiszem majd kiugranék a bőrömből. De ez nagyon aljas kérdés az én esetemben...

Szereted a barátaidat? – rajongásig :)

Kihez beszéltél utoljára? – a főnökömhöz

Számít-e az, ha a barátod/barátnőd dohányzik? – amíg nem fújja az arcomba a füstöt, addig engem nem zavar, hiszen az ő testéről van szó, mindenesetre jobb szeretem, ha nem dohányoznak a környezetemben

Este vagy reggel szeretsz fürdeni? – este

Hányas lábad van? – 35

Ha bekapcsolod a tévét, melyik csatornára kapcsolsz először? - HBO

Ha halálraítélnének, mit kérnél utolsó vacsorának? – azt hiszem kihagynám a vacsit, sé inkább a családomat szeretném tovább látni

Süket, néma vagy vak lennél inkább? – azt hiszem áááá  nem tudom. hiszen be nem áll a szám soha, imádom a zenét, és a filmeket, meg a színházat, szóval igényt tartanék az összes érzékszervemre. Ha muszáj választani, akkor néma lennék, azt hsizem

Szereted a benzin szagát? – gyomorforgatónak tartom

Volt valaha fogszabályzód? – sajnos nem, pedig rám férne

Sárgára vált a közlekedési lámpa, fékezel vagy gyorsítasz? – az attól függ :D

Ha sakkozol, a feketékkel vagy fehérekkel szeretsz játszani? – unalmasnak tartom a sakkot, így nem is játszom. de talán inkább fekete lennék...

Milyen rágót szoktál enni? – Sárgadinnyés Orbitot

Ha választhatnál egy emberfeletti képességet, mi lenne az? – repülni szeretnék :D

Huh jó gagyi teszt. Amit Zombieyanos oldalán láttam, az jobban tetszik :D ÉS mivel hót unalmas itt az élet, kitöltöm azt is XD

Teszt 2

*Alapok

Becenév: Dorisz
Horoszkóp: skorpió
Kínai horoszkóp: azt hsiezm kígyó, vagy sárkány
Szerencseszámod: 4, 9, 11
Vallás: nem vagyok vallásos

*Külső

Magasság: 167 cm
Súly: 62 kg
Szemszín: kék, kicsit szürkés
Hajszín: világosbarna
Szemüveg/kontaktlencse: van szemüvegem, és kontaktlencsém is, bár az most épp elfogyott :)
Szeplők: nyáron előjönnek a naptól...
Tetoválás: nincs
Piercing: nincs

*Milyen színű a … ?

Fogkeféd: kék-fehér
Biciklid: kék
Autód(tok): apué ezüst, anyué piros
A bögre, amiből utoljára ittál: fehér alapon piros Wella logós, irodai
Telefonod: fekete
A toll, amivel utoljára írtál: fekete filc
A körmöd: gyári :D semmi festék :)
A szék, amin ülsz: fekete
Ágyneműd: világos színű, bézs
Szőnyeged: szürke

*Személyiség

Jellemezd magad két szóval: rajongó, barátságos
Alapvetően pesszimista vagy optimista vagy?  optimista 
Félénk vagy inkább bátrabb? bátor
Lenézel másokat? nem jellemző rám

*Szerelem

Hiszel a szerelemben? igen
Létezik “szerelem első látásra”? azt hiszem
Most szerelmes vagy? nem
Első csók? emlékezetes volt :)
Jelenleg szabad vagy? igen
Visszautasítottál valaha valakit? igen
Téged visszautasítottak már? igen
Félénk vagy, ha randizásra kerül a sor? Nem

*Szex

Beállítottság: hetero :)
Bizonytalan vagy a beállítottságodban? abszolúúúte nem :)
Szűz vagy? nem

*Előfordult valaha, hogy …

Aludtál a szabadban? sátoroztunk már családdal, barátokkal, de nem hsizem, hoyg a puszta ég alatt aludtam volna
Voltál már szerelmes? igen
Csókolóztál haverral? előfordult
Ittál alkoholt? Igen
Nyomtál már rágót a pad aljára? soha
Vezettél autót? igen, de nem szeretek vezetni
Elejtetted a mobilodat? nem is tudom megszámolni, hányszor esett ki a lyukas markomból :D
Találkoztál valakivel, akit neten ismertél meg? volt már rá példa
Voltál Disneylandben? Nem, de eszméletlen jó lenne eljutni az egyikbe :D
Voltál chat-oldalon? Igen, de irritáltaka  perverzek, szval erről leszoktam :D
Vágtad már saját magad a hajad? Én magamnak konkrétan soha, de életemben még csak egyszer vágta fodrász, ha jól tudom, illetve egyszer mikor 5 éves voltam, akkor is, szóval nekem mindig anyu vágta a hajam...
Tettél olyat, amit megbántál? Előfordult már.
Lógtál suliból? Egyszer két óráról...
Bungee-jumpingoltál már? Nem, nem is akarok.
Ütöttél már meg valakit? Igen
áztál már? Lényegében, amikor esik az eső, akkor mindig :D
Voltál már letartóztatva? Nem, hiszen sosem szolgáltam rá.
Törtél már be más házába? Nem. 
Voltál már temetésen? Még soha.
Használtál már öngyújtót? Igen, meggyújtottam a teamécseseket a temetőben...
Voltál már színpadon? De még hányszor :D
Füveztél? Nem
Gyűjtesz képregényeket? Nem.
Nézed a híradót? Apu miatt néha muszáj.
Ötnél több rap-albumod van? Nem, szerintem konkrétan egy darab sincs.
Van iPodod vagy mp3 lejátszód? Van.
Szereted a Disney filmeket? Rajongásig :D
A “lol” kifejezést élő beszédben is használod? Igen :D De már eléggé leszoktam róla.
Dohányzol? Nem
Hetente eszel gyorskaját? Ezt így nem állítanám. Van, hhogy egy héten kétszer, és van, hoyg egy hónapig semmi... Abszolút változó.
Voltál külföldön? Igen
Szereted a videó-játékokat? Nem tudom, mert nincs olyanom...
Volt, hogy megnyomkodtad a lift összes gombját egyszerre? Soha
Volt, hogy megittál egy egész doboz tejet egy óra alatt? Nem
Ültél repülőn? Sajnos még nem.

*Múlt

Legrégebbi emlék: Azt hiszem talán az, amikor Lőrinczy Andrissal egy kádban fürödtünk, műanyag kék bálnákkal játszottunk. Max 3 éves lehettem, mert úgy rémlik, a testvérem még nemszületett meg, vagy extra pöttöm volt. ^-^
Valami, amit jó lenne elfelejteni: Nem jut esembe ilyen...
Mit csináltál 2000 szilveszterén, az ezredfordulón? Ööööö... sajnos nem emlékszem rá, 12 éves voltam, gondoloma  családdal buliztunk valahol. Vagy Kollinál?? Nem tudom...
Mit csináltál, mikor a szeptember 11-i támadásokat meghallottad? Épp akkor értem haza színjátszóról, mikor a szüleima  CNN előtt ültek, és teljesen ledöbbentem...

*Jelen

Hogy érzed magad? Már éhes vagyok kicsit, de amúgy jól.
Mit viselsz? Farmert, virágmintás felsőt, zöld kardigánt, és csíkos zoknit, azon pedig egy bakancsot :)
Mire gondolsz? Arra, hoyg vajon mit fogok ebédelni :) 
Mik a terveid mára? Mivel elmarad a Tai Chi, azt hiszem hazamegyek, megnézem a Szívek sállodája ma reggeli részét, és eszek valami fincsit, aztán olvasok, vagy zenét hallgatok, vagy mosogatok :S segítek otthon, aztán 8-10ig msn, és Jóban rosszban :D
Most hol vagy? Az irodában...

*Mikor …

… kezdtél iskolába járni? 7 évesen, 1995. szeptember 1-jén. :D
… találkoztál először a legjobb barátoddal? amikor az Ózban játszotta a Madárijesztőt.
… mentél utoljára vásárolni? Múlthéten valamikor
… vettél utoljára új nadrágot? szeptember/október... nem tudom.
… gyújtottál utoljára gyertyát? Adventkor.
… voltál utoljára suliban? pénteken...

*Filmek

Rendezés vagy producerkedés? inkább néző vagy szereplő :D
Gondoltál valaha arra, hogy a filmbizniszben dolgozz? Igen, színészkednék szívesen :D, vagy Szinkronizálnék :D 
Milyen szerepben tudnád elképzelni magad egy filmben? vidám hétköznapi lány, súlyos titokkal :D  Bár lennék sorozatgyilkos is, vagy profilozó :)
Melyik a legkevésbé ijesztő horror, amit valaha láttál? Kör ? asszem azt láttam XD
Milyen műfajú lenne a saját filmed? vígjáték, vagy dráma

*Zene

Melyik bandákat tudnád ÖRÖKKÉ hallgatni? Jack Jack, és nem tudom :D
Mit hallgatsz most? Most a Class FM-et, de egyébként Tavaszébredést.
Milyen bandát hallgattál öt évvel ezelőtt? Nem emlékszem én már arra...
Négy-öt éve milyen volt a zenei ízlésed? színházcentrikus
Melyik énekeséhez hasonló hangot szeretnél? Vágó Betti :)
Melyik filmnek van a legjobb zenéje? Moulin Rouge

*Álmok és rémálmok

Gyakran vannak rémálmaid? Előferdül néha.
Általában miről álmodsz? szerelemről :D
Miről álmodtál legutóbb? azt hiszemegy csókról...
Mi volt a legutóbbi rémálmod? Legutóbbi rémálmomban azt hiszem autóbalesetünk volt, és nagyon rossz volt a családomat magatehetetlenül látni...
Mi volt a legérdekesebb álmod? Azt hiszem az, amibennagy pocakom volt, mert terhes voltam, és megindult a szülés, de egész éjjela kórházat kerestem álmomban :D
Volt olyan álmod, ami valóra vált? Nem tudom...

*Suli

Suliba jársz? Nem
Ha igen, hová? -
Hányadikos vagy? -
Milyen osztályba jársz? -
Kedvenc tantárgy? -
Hány órád volt ma? -
Mik voltak ezek? -
Kijössz az osztálytársaiddal? -
Kaptál ma jegyet? -
Kedvenc tanárod? -

*Sport

Kedvenc sportod? Szertorna
Sportolsz valamit? Tai Chi
Ha igen, mióta? Szertornáztam 12 évig, balettoztam 7 évig, és most a Tai chi még csak 3-4 hónapja tart.
Ha igen, milyen gyakran? Tai Chi minden hétfőn van :D

*Mi az első dolog ami eszedbe jut…

Láncfûrész – Gyilkos elmék
Iskola – jó lenne már...
Tehenek - FarmVille
Egerek – csórikáim, a macskám szerintem mindet kiirtotta a környéken...

*Az elmúlt 3 napban …

Beszéltél telefonon? Igen.
Voltál moziban? Nem
Sírtál? Nem
Cigiztél? Nem
Megittál egy üveg vizet? Tuti :D
Olvastál könyvet/újságot? Igen.
Néztél tévét? Néztem
Zuhanyoztál? Nem. Fürödni szoktam.:D
Fényképeztél? Igen.
Hallgattál zenét? Igen.
Mondtad valakinek, hogy szeretlek? Mondtam.
Mondtad már valakinek, hogy utálod? az elmúlt 3 napban nem, és nem is túl gyakori, nem emlékszem, mikor és kinek mondtam ilyet utoljára...

*Kedvenc

Kedvenc szín: Kék, sárga, főleg meleg színek...
Kedvenc évszak: tavasz
Kedvenc hónap: május
Kedvenc nap: szombat
Kedvenc napszakod? délután
Kedvenc illat: Atz eső utáni illat, és a kedvenc parfüm illatom a Naomi Campbell: Seductive Elixír
Kedvenc ruhadarab: szoknya
Kedvenc hangszer: kasztanyetta
Kedvenc horrorfilm: XD nem tudom, mert nem nézem :D
Kedvenc vígjáték:  Marley meg én
Kedvenc elmélkedős  film: Good Will Hunting <3
Kedvenc mese: Anasztázia
Kedvenc mesehős: Malacka
Kedvenc sorozatod: Gilmore Girls, Gossip Girl, Orange Coutry
Kedvenc reklámod: Csúszok haza Bébibogyóóóó!!
Kedvenc zenéd: Aktuálisan Tavaszébredés:  A könny úgy bánt/ Zord tél távozz, és a Napfényt akarok látni a Funny Girl-ből
Kedvenc tárgyad: könyv
Kedvenc része a szobádnak: az ágyam
Kedvenc része a házadnak: a terasz
Kedvenc könyved: Jodi Picoult - Tizenkilenc perc, és Philip Beard - Kedves Zoé!
Kedvenc újságod/magazinod: Cosmopolitan
Kedvenc autómárka: nincs
Kedvenc lánynév: Szeretem a Lucát, a Sárát, és most az Evangeline-t :)
Kedvenc fiúnév: Dávid, Bálint, Gergő

*Válassz

Szemüveg vagy kontaktlencse? szemüveg
Film vagy mese? film
Könyv vagy újság? Könyv
Kakaó vagy kávé? kávé
MSN vagy skype? MSN
IWIW vagy myVIP? Facebook :D  amúgy inkább Iwiw
Sport vagy lustulás? sport
Futás vagy biciklizés? biciklizés
Fehér vagy fekete? fehér
Tél vagy nyár? nyár
Hideg vagy meleg? köztes
Víz vagy homok? víz
Rendőr vagy tűzoltó? tűzoltó
Labda vagy lufi? lufi
Hajó vagy repülő? hajó
Angyal vagy ördög? ördög :)
Sírás vagy nevetés? nevetés
Egyedüllét vagy társaság? Társaság
Nokia vagy Sony Ericsson? Nokia
Ceruza vagy toll? toll
Zuhanyzó vagy fürdőkád? fürdőkád
Gyorsbüfé vagy étterem? gyorsbüfé
Szénsavas vagy szénsavmentes? Szénsavas
Busz vagy vonat? busz
Szemceruza vagy szájfény? szemceruza
Motor vagy autó? autó, a motortól rettegek
Foci vagy röpi? tenisz
Páros szám vagy páratlan? Páros
Orbit vagy Winterfresh? Orbit. 

*Egyéb

Hány éves leszel 5 év múlva? 26
Szerinted akkor házas leszel? nem
Melyik filmet láttad utoljára? Sherlock Holmes
Kit tárcsáztál utoljára? aput
Ki hívott téged utoljára? az egyik sofőr...
Kitől kaptál utoljára smst? egy sofőrtől...
Jobban szeretsz smst írni, vagy telefonálni? Sms-t írni.
Van háziállatod? Igen.
Mit csináltál tegnap éjfélkor? Olvastama  Pokoli báléjszakákat.
Hova mentél utoljára? le az irodaház elé, mert apu hozta a bérletem :D
Mit szeretsz a télben? Sétálni a hóesésben
Mit szeretsz a nyárban? a záporokat
Mit szeretsz a tavaszban? A nyíló virágokat, és a pillangókat
Mit szeretsz az őszben? A színeket
Társaságkedvelő ember vagy? Igen
Melyik a kedvenc éttermed? KFC
Melyik a kedvenc kávézód? Frei
Mit ettél utoljára? Fornetti sajtos pogácsát
Melyik a kedvenc desszerted? tesóm féle csokis sütemény :D, Gesztenyepüré, Profiterol
Melyik a kedvenc levesed? Kínai tésztaleves, meg anyu húslevese, és persze a köménymagos leves pirított zsemlekockákkal :D
Szereted a kávét? igen
Naponta mennyi vizet iszol? sokat :)
Mit iszol reggelente? teát
Hason fekve alszol? igen :)
Fel tudod tölteni benzinnel a kocsitokat? igen
Szereted a Snoopy-t? igen
Tudsz pókerezni? igen
Jártál valaha Kanadában? nem
Ismersz valakit, akinek ugyanakkor van a szülinapja, mint neked? Többet is :)
Szeretnél gyerekeket? igen
Beszélsz idegen nyelveket? fogjuk rá
Voltál valaha kórházban? állítólag voltam ilyen bentfekvősön, de nem emlékszem
Tenger vagy medence? tenger .
Gyakran hordasz ékszereket? fülbevalót mindig
Melyik a kedvenc tévéműsorod? Gordon Ramsay Pokol konyhája, Jóban rosszban
Ki a legviccesebb ember, akit ismersz? A testvérem :D
Plüssállatokkal alszol? igen
Milyen a mobilod csengőhangja? Muse - Supermassive Black Hole
Megvannak még a gyerekkori ruháid? mindet örökölte már valaki
Milyen színű a fal a szobádban? fehér
Alvás közben be van zárva a szobád ajtaja? nem
Sokat flörtölsz? gondolom...
Olvasol napilapokat? nem
Nézel valamilyen szappanoperát? Ilyen venezuelai cuccot?? nem
Ha lenne rá lehetőséged, úsznál delfinekkel? naná xD
Melyik a kedvenc szendvicsed? melegszendvics
Van olyan ember, akire stílusikonként tekintesz? nem 
Melyik a kedvenc bőrszíned? a fehér, de nagyon tetszik, amikor valakinek halovány kreolos a bőre, és persze nem a szolitól
Milyen színű cuccokat szeretsz viselni? színes tunikákat farmerrel
Mit szeretsz magadban a legjobban? a szememet
Milyen színű a szemhéjfestéked? nem sminkelek
Milyen színű a szempillaspirálod? nincs
Milyen hosszú a hajad? vállam alá ér már vagy 8-12 centivel :D
Melyik családtagodat szereted legjobban? anyu, Öcsibogyó
Mennyi ideig tollászkodsz a fürdőszobában? zuhannyal együtt kb 10 perc :D
Otthon meztelenül járkálsz? csak a fürdő és a szobám közt, ha tutira nem láthat senki :D
Van, hogy körbetáncolod a hálószobádat egy szál fehérneműben? persze
Mi idegesít leginkább a fiúkban? azhogy úgy gondolják, menő, ha valaki igénytelen, és azt, hoyg képtelenek a kompromisszumokra ( tisztelet a kivételnek ), és hogy sosem ismerik el a más igazát
Szereted a szakállas/borostás pasikat? nem
Mi a fontos számodra egy kapcsolatban? őszinteség, bizalom, kommunikáció, nevetés
A külső számít? Hazudnék, ha nemet mondanék
Szeretnél piercinget a köldöködbe? nem
Tartod a kapcsolatot azokkal a társaiddal, akik elmentek az osztályból? Tartom néhénnyal a régi osztályaimból, de olyanokkal, akik útközben leváltakaz osztályból, nem nagyon...
Milyen hangerőn nyomatod a szobádban a zenét? hangosan :D
Milyen színűek a függönyeid? krémes sárga :)
Hol szoktál vásárolni? Kínaiban, vagy Turkálóban :D Kincsekre akadhat az ember, ha nyitva tartja a szemét :)
Most mire gondolsz? Hogy meddig tarthat mg ez a teszt
Gyakran beszélgetsz a szüleiddel? igen, minden nap
Szereted a gyerekeket? igen
Milyen alkoholt ittál utoljára? Vodka narancsot
Félsz az elkötelezettségtől? nem

Háhhá csak vége lett :D már vagy két órája ezzel tökölök :D XDDD

Na csáááó :D

Hogy is modjam, hogy ne legyek vulgáris... Állatira nagyon nagyon nagyon de rohadtul elegem van :D Itt ülök még  3 után is, mert egy csodálatos szervezet, no meg persze a főnököm nem jutnak dűlőre és én nem mehetek még haza... Méghogy haza... Pláne, hogy színházba megyek. Tudtam én, hogy nem lesz már időm hazamenni!!! Tiszta ideg vagyok, mert már a Gagarinban kellene edzést tartanom a kicsiknek, erre ezt máris bebuktam, és reménykedhetek, hogy a buszomat a színházba elérem.  Mert ha nem, akkor eszeveszett balhét csinálok, és abban nem lesz köszönet, az tuti !!!  Ajj ez irritál. Basszus a huszadik telefon után is csak ülünk itt és várunk, mert nem történik semmi. A főnököm meg ebédelget ... Ajjjjj!!!!

Valaki vidítson fel, nem tudom hogy, találja ki, mert most fel fogok robbanni... utálom, hogy arra nincs lehetőségem, hogy a mellékhelységbe kimenjek....

Na folytatom a magamban fortyogást, de ez már kikívánkozott belőlem...

Üdv újra a behavazott világból :D

A hétvégén azt hiszem szolíd 40 cm-nél nemesett több hó, így a helyzet csodálatosan szép, és életveszélyes :D A reggeli közlekedés egyébként is parádés a városban, de így, hogy a kétsávos útból, ami persze kétirányú is, lett egy egysávos, mivel a hókotrónak csak akkora a lapátja, így elég necces, hogy két szembe haladó jármű gond nélkül elférjen egymás mellett... Azért persze mi megpróbáljuk, mert nincs előttünk legyőzhetetlen akadály :D Miért is lenne :D

A lényeg persze, hogy beértünk időben a munkahelyekre, iskolákba, és minden oké. Főképp, hogy szerintem 21 évem alatt egy kezemen meg tudnám számolni, hányszor láttam hókotrót munka közben, a hétvégén sikerült elkapnom egyet :D

Na de térjünk rá a mai témámra, ami szerintem elég érdekes. Tudom, titeket anyira nem hat meg az olvasás témakör, engem viszont annál inkább... Az olvasás szerelmese vagyok. Úgy döntöttem minden könyvről írok majd, amit éppen elolvastam, ezek közt lesz tinigagyi, és dráma, vagy akár Coelho féle modernitás is. Most épp a tinigagyi könyvek vannak terítéken, amiből 7 kötetem van, pontosabban 9, ha a másik két különállót is nézzük, és már csak kettőt kell elolvasnom... XD

Na de az a helyzet, hogy úgy két hónapja olvastam egy internetes újságban, hogy Angliában van egy kis falu, ahol nagyon szeretnek az emberek olvasni, de nincs könyvtár a közelben, ahová járhatnának. Így kialakítottak egyet maguknak. Van ugyanis a faluban egy telefonfülke, amit nem használnak, és azt alakították át a falu könyvtárává. Mindenki adott a közösbe könyveket, és akárki elvihet onnan könyvet, persze adminisztráció mellett, és aztán ha elolvasta visszateszi a könyvet. Minden féle-fajta témával találkozhat az ember, és ezt felettébb ötletesnek tartom.

Azt vettem észre, hogy ha írok egy könyvről, amit épp elolvastam, és amitől épp megszakad az én picuri szívem, több visszajelzést is kapok, hogy bár nem olvasnák el az emberek maguktól ezeket a könyveket, de kedvet kapnak attól, amit én írok róla. És itt jött az ötlet. Rengeteg könyvem, könyvünk van a családban, széles témaválasztékban. Modernebbek főleg nekem vannak, de azért igyekszünk. Gondoltam írok egy kisebb listát, és tőlem is lehetne kölcsönözni könyvet. Nos persze ez csak a közelben élőknek fog menni, mert eléggé féltem a könyveimet, és nem bíznám a Magyar Postára a dolgokat... Bár mivel főként a szűk baráti köröm jelez vissza a könyvbejegyzésekről, ez a lehetőség is csak őket érdekelné...

Bár azt is hozzá kell tennem, hogy szigorú határidős rendszer lenne, ugyanis parázok, hogy sokág nem kapom vissza imádott tárgyaimat...

Na most, hogy leírtam a csodás ötletet, és vissza is olvastam, így állati hülyén hangzik a dolog. Ez egy gagyi ötlet. Szóval az lesz a dologból, hogy lesz egy könyvlistám, amit majd úgy vezetek, hogy minden cím piros lesz,és megjelölöm zölddel, ha már kiolvastam, és teszemazt lilával, amiről már írtam is. A többit meg majd pótlom :D

Persze kölcsönadom a könyveimet, de nagy odafigyelést, óvatosságot, és persze határidős visszaszolgáltatást von maga után a dolog. Mert megszakad a szívem még a leguncsibb, leggagyibb könyvemért is.

Viszont erről meg eszembe jutott, hogy vannak vándorkönyvek a világban, aminek az a lényege, hogy ha valakinek van egy kedvenc könyve, akkor azt megoszthatja másokkal is olymódon, hogy tesz bele egy levelet, amiben elmagyarázza, hogy az övé a könyv, beleírja a címét is, ha esetleg valaki visszaküldené, de igazából el kell hogy olvassa a megtaláló, és bele kell írnia, hogy hol találta a könyvet, és mikor. Mert az eredeti tulaj, mikor beletette a levelet, otthagyja valahol. És előbb utóbb visszakerül hozzá, vagy az ország különböző pontjain bukkanhat fel :D És mailben is vissza lehet jelezni az eredeti tulajnak, hoyg tetszett e a könyv, esetleg véleményt lehet alkotni, megköszönni, akármi... :D  Ez egy jó játék :) Bár én félteném a könyvem :D Na ezt lehet egy kicsit bonyolultan írtam le :D:D

Vélemény??

" Tizenkilenc perc alatt sok minden történhet. Tizenkilenc perc alatt lenyírhatod a ház előtt a füvet.  Befestheted a hajad. Megnézheted egy hokimeccs első harmadát... Tizenkilenc perc alatt meg tudod állítani a világot, és akár le is szállhatsz róla."

Sőt Tizenkilenc perc elég arra, hogy fegyverekkel és lőszerekkel töltött hátizsákkal besétálj az iskolába, és megölj 10 embert magad körül, valamint megsebesíts még 19-et. Az irányítás a kezedben. És elintézheted azokat, akik megkeserítették az életedet.

A kérdés csupán annyi, hogy megteheted e, hogy a pszichikai és fizikai bántalmzásokra , az évek hosszú során át nap mint nap elszenvedett erőszakra Te is erőszakkal válaszolsz. A téma aktuális. Azt kell mondjam, már Magyarországon is. Gondoljunk csak a Pécsi egyetemen történt lövöldözésre, és annak áldozataira. Gondoljunk az áldozatok családjaira, barátaira, a jelenlévőkre. És az az igazság, gondolnunk kell az elkövető családjára is, akik szintén akkora pofont kaptak az élettől, mintha az ő fiuk/lányuk halt volna bele egy golyó által ütött sebbe.

Úgy érzem ez a könyv minden lehető szemszögből elénk vetíti mind az elkövető, mind az áldozatok életét, és azt is, hogy egy ilyen bűncselekmény elkövetéséhez nem csupán az az ember kell, aki meghúzza a ravaszt, hanem aki ebbe az emberbe beletörli mocskos lábát nap mint nap, újra és újra.

Tudjátok, mikor kezembe vettem ezt a könyvet, megnéztem a borítót, amin azonnal a szempárban fellelhető fájdalom, és a vérfolt szúrt szemet. Úgy gondoltam, biztos egy lányregény, amin majd kisírhatom a szemem, ahogy szoktam, és amit annyira szeretek. Aztán elolvastam a fülszöveget, aminél tátva maradt a szám. A téma akkora súllyal nehezedett a szívemre, hogy szinte szétfeszítette a mellkasom, és ki akart törni az elfúló sikoly, amit egy áldozat már nem volt képes elsikoltani. Azonnal belevetettem magam az olvasásba, és nem bírtam letenni a könyvet. A történet előrehaladtával többször könnybe lábadt a szemem, de az események nem engedték, hogy könnyeim végigfussanak arcomon. Mert helyüket a folyamatos döbbenet, és a düh vette át.

Igen, dühös voltam. Azokra a könyvbéli alakokra, akik újra és újra belerúgnak az emberbe, aki épp arra jár, és nem foglalkoznak azzal, hogy egyszer ők is lehetnek az épp csak arrajárók. Az iskolán belüli kasztrendszer összeomlik. Egy ilyen gyötrelmes vérfürdő után a "lúzer" és a "nagymenő" is csak egyszerű ember, aki MÉG él...

Ajánlom figyelmetekbe a könyvet, illeteve az írónő többi magyar nyelven is megjelent alkotását. Azt hiszem megéri elolvasni, hiszen ez a döbbenetes történet bármikor az életünk része lehet. Azt hiszem fenn kell tartanom a helyet ennek a könyvnek a szívemben, amíg csak dobog...

"Amikor valaki meghal, akkor nem az ő élete az, amelyik megállt abban a pillanatban."

A cím helytálló. Tartozom egy vallomással. Évek óta nem akarom bevallani senkinek, de rettegek. És nem véletlen ez az érzésem.

Mindenki tudja rólam, aki csak ismert az általános iskolában, vagy a gimnázium idején, hogy az álmom a színészet volt. Minden energiámat ennek szenteltem, és a színház iránti elkötelezettségem és rajongásom szinte páratlan volt a barátaim körében. Senki nem értette ezt az erős vonzalmamat a színház felé, de én makacs voltam, és elvakult, és azt képzeltem, képes vagyok bekerülni egy színészettel kapcsolatos iskolába. Már a gimi felénél attól rettegtem, hogy csalódást fogok okozni a barátaimnak, az ismerőseimnek, akik már szinte elvárták, hogy a színpad legyen az életem, és ott teljesedjek ki. Ének órákra jártam, színjátszó körökben próbáltam ki magam, és veszettül imádtam a dolgot. Csak ezek voltak igazán fontosak. Persze az ének órákon nem mindig volt lehetőségem gyakorolni, és sokat kezdtem beteg lenni. Sok idő esett ki a gyakorlásból, és ez engem eléggé elbizonytalanított. Gátlásokat gyártottam magamnak.

Volt iskolai fellépésem is, ahol énekeltem, és az osztályom, sőt az egész iskola hanyatt volt esve tőlem, és nem értettem miért. Visszanéztem a felvételt, ami kritikán aluli teljesítményt mutatott. azt kell gondolnom ebből, hogy azt értékelték, hogy addig csak beszéltem a szenvedélyemről, itt pedig végre kiléptem az árnyékból, és hangos sikert arattam előttük. Meg kell hagynom, nagyon jól esett az a szeretet, amit az emberektől kaptam. Fürödtem benne. Aztán jött az érettségi, amitől a leginkább rettegtem addigi életemben.

Emellett semmi időm nem volt a színészet felvételire, sőt igazán az érettségire sem. A felvételit félvállról vettem, közel sem fordítottam rá annyi energiát, mint szerettem volna. Tudtam, hogy mindenki csalódni fog bennem. A családom, az osztálytársaim, a barátaim, mindenki. Ezért ezt a témát, tehát a felvételit, kizártam az életemből. Úgy gondolom egyébként is minden arról szólt az életemben, nem akartam még a barátaimmal is arról beszélni, mikor épp nem tanultam vagy hasonlók. Abban a kevéske szabadidőmben más témát akartam, ami kikapcsol, és kevésbbé kell szoronganom miatta...

Mint mindenki tudja, nem vettek fel.  Sehová. Az érettségim nem lett rossz, és a pontjaim is jók voltak. Így más iskolát kerestem magamnak, egy szakmát, ami nem érdekelt, és amit szinte kitűővel végeztem el. Közben iskola mellett dolgoztam is, és sokat betegeskedtem. Iszonyú érzés volt , hogy ekkorát csalódtam magamban, és hogy ekkorát csalódtak bennem az ismerőseim. A szívem darabokra hullott, és a következő felvételin képtelen voltam beadni a jelentkezésem. Egyszerűen mindig megremegett a kezem, amikor jelentkezési lapot akartam venni, így inkább visszafordultam. És itt el is baltáztam az utolsó esélyem a felvételire.

Mert hiába van egy szakmám, és azóta egy német középfokú nyelvvizsgám, sajnos nem lehet elég a pontszámom a felvételin. Már harmadszor is kudarcot vallottam magam előtt, a családom és a barátaim előtt, mivel idén is csak költségesen vettek fel, és amire nem volt pénzem elmenni. Engedtem az otthoni nyomásnak is, és végül itthon maradtam.

Iszonyatosan megalázó számomra, hogy vannak, akik nem értik meg,ha nem szeretnék erről a témáról beszélni. Mert rettegek attól, hogy nem lesz belőlem semmi. Hogy lenéznek azok, akiket a barátomnak hiszek. Soha nem erőltetem a barátaimra, ha valamiről nem akarnak beszélni. MErt tudom, én sem szeretném, ha erőltetnék. De ők mégis ezt teszik. Ez nekem fáj. Most is könnycseppek gördülnek végig az arcomon, a bőröm lángol a szégyentől, és soha nem fogom tudni megérteni, hogy hogyan cseszhettem el az életemet ennyire, és hogy miért nem képesek az emberek egy kis nyugtot hagyni nekem.

Ezt a vallomást egy tegnapi vita miatt teszem. Tegnap összevesztem a legjobb barátommal, mert nem tartotta tiszteletben a kérésem. Tudom, hogy voltak benne olyan dolgok, amikben igaza volt, és azt is tudom, nem vette észre, mekkora fájdalmat okoz ezzel . Soha nem sírtam még ennyire energikusan és szenvedélyesen, mint tegnap miatta. Biztos nagyon csöpögősnek fogja tartani, amit most így mind leírtam, de nem érdekel, azt hiszem válaszoltam a kérdéseire. Igen félek, sőt rettegek, és ebből úgysem tud kizökkenteni, ha a fejét a falba veri, akkor sem.

Biztosíthatom, még ha lenéz, és nem is hisz bennem igazán, akkor is képes leszek elsajátítani a Neptun használatát, ami mint tudjuk nem egy iwiw, és nem vagyok annyira szőke, hogy ne tudjam megtanulni. Ha neki sikerült nekem is menni fog. Mert nem adom fel. Ha beledöglök is megtanulom. És kezdek valamit az életemmel, és azért is elérem, hogy büszkék legyenek rám. Köszönöm, hogy kinyitottad a szemem, és darabokra zúztad körülöttem a világot.

A sötét szőke csak az iwiwhez értő picsa, akinek tartasz, most kicsit maga alatt van, de azt kérem, hogy ne sajnáljatok. Mert azt utálom. Azt akarom, hogy egyszer és mindenkorra ezt a témát zárjuk le. Gyűlölök arról beszélni, hogy egy nulla vagyok a szemetekben. Kommentelni ehez a bejegyzéshez nem lehet, ezt a lehetőséget most elveszem tőletek.

Azt hiszem ennyi. Remélem ezzel vége ennek a rémálomnak. Mert ez a téma számomra tabu, és az is marad. Ezt a röpke kivételt pedig remélem tudomásul veszitek, és nem erőltetitek tovább...

Mint mindannyian tudjuk, elérkezett 2010. Kérdés, kinek hogy indult az év??  Mármint így Január alkonyatán hogy érzitek, milyen lesz az év? Azt kell mondjam, hogy ha a januárt vesszük alapul, akkor az enyém elég gázos lesz...

Kezdjük ott, hogy túl vagyok egy szakításon, rögtön az első héten bekövetkezett eme fejlemény, most pedig csak vagyok, és nem nagyon érdekel semmi. Beteg vagyok, és ez persze mindenre rányomja a bélyegét jelen életemben... totálisan rákaptam az olvasásra, amit persze eddig is imádtam, de az utóbbi fél évben nem sok időm volt rá, így sokkal lassabban is haladtam. Most viszont felszabadult egy kis szabadidőm, és belevetettem magam az olvasásba. Erről még később írok, ugyanis ötletem is van ezzel kapcsolatban...

Filmeket is többet nézek, teljesen filmfanatikus vagyok. Most legutóbb a Fame című filmet néztem meg, ami baromira tetszett :D Imádom az ilyen típusú filmeket, ahol a tehetség bármilyen formája a felszíre tör, ahol a rút kiskacsából igazi hattyú lesz, és az érzelmek dalok, tánc, esetleg bármi más kifejezésmód útján törnek a felszínre, és ezzel azt érik el, hogy én is át akarjam élni minden fájdalmukat, örömüket, bánatukat, boldogságukat a szereplőknek.

Visszatérve a januárra, azt keleltt megállíptanom, hogy sok jó is történt ám :D Első lépésben ott volt Ricsi szülinapi bulija!  Hát az fergetegesen jó volt , nagyon jól szórakoztam. Na jó voltak izgalmak, mert az Ádám ikrek nem bírtak magukkal, és bombarobbant területet hagytak maguk mögött, valamint voltak sértődések és pohártörés ezerrel, asztalon táncolás, meg persze szerelmi bánat, de legalább aznap kirúgtam kicsit a hámból... rám fért. Aztán a buli után ott aludtam Ricsinél :D Megismertmem végre élete másik fontos színterének szereplőit is, akikkel úgy érzem jól kijöttünk:) Felettébb szimpatikusak voltak számomra, és remélem nem most találkoztunk utoljára :) Ricsi ez mondjuk rajtad áll, vagy bukik :D:D

Ezt követően volt egy Soma féle Pizsama Party is, amin nagyon jól éreztem magam, bár sajnos le is betegedtem, és az esti filmen már aludtam, valószínűleg legyűrt a láz... Előtte viszont Monopoly párbajban középen maradtam, Soma ellen nem volt esélyem, Ricsi meg feladta a küzdelmet, mielőtt felvásároltuk volna minden vagyonát :D Jó ez a játék :D:D Bár én személy szerint a retro-nak számító Gazdálkodj okosant sokkal jobban szeretem :D De ez persze én vagyok :D

Újra Sunnyognak a Dísztökök, ezentúl új helyen! :D A Hibóban lett a székhelyünk, mivel a Kodályt ugye most lebontják, meg felújítják, meg igazából foglmam sincs mit csinálnak vele... a lényeg, hogy a Dísztökök ezentúl pénteken délután 5-től a Hibóban Sunnyognak, valamint szombatonként Beánál rakják össze a 10 éves műsort :D:D Kaptam új sunnyogó pólót is :D Juppíjéé :D  És persze nem mellékes módon, így félévkor is lehet ám csatlakozni a Dísztökök közé , ha valki kedvet kapott egy bohém társasághoz, akik minden pénteken könnyesre nevetik magukat a Beugróból is jól ismert játékokon, saját improvizációs gyakorlatokon, vicceken, és a következő előadás próbáin! Ricsikém jöhetnél :D:D

Igazság szerint most teljesen elfelejtettem, mit is kellene még leírnom, mert hát ugye zajlanak az események, de nem mindig tudom követni őket. Mostanság csak úszom az árral,és már megint a nyakamon van a felvételi, amihez már semmi energiám. Bár fölvennének már végre!!  Komolyan mondom, hogy ennél többet én már nem tehetek...

Háháh... Eszembe jutott még egy örömteli esemény, ami a januárral kapcsolatos :D Boszyval újra egymásra kezdünk találni, aminek persze nagyon örülök :D Nagyon jót kávéztunk-teáztunk a multkor, és jót beszélgettünk, nevetgéltünk közben. Mindketten meséltünk a jelenről, múltról, szóval most egész nyugalmas a viszony, semmi összetűzés. Edinának is nemsokára születésnapja lesz, remélem találkozni is tudunk majd :)

Na azt hiszem nagy hirtelen ennyi, majd írok az ötletemről a követkző bejegyzésben. Puszi pás láv meg písz :D Szóval a lényeg hogy hali :D

RICSÁRDKAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA   Boldog Születésnapooooooooooot!!!

Ennek örömére büszkén jelenthetem, hoyg Ricsi újra blogolni kezdett :D A címe a következő: www.risi92.wordpress.com

Olvassátok nagy örömmel:D   Isten éltessen RICSIIIIIIIIII   !!!!!!!!!!!  :D:D:D

Nem mondhatám, hogy eseménytelen hónap volt :D

Kezdve ugye az 5-i tavaszébredés duplázással, ami azóta is nagyon maradandó élmény volt :D Aztán ott volt a Chicago, és a Szalagavató, majd ezt megkoronázandó, Zozi születésnapja :D  Hát az is nagyon nagyon jó volt, egész jól elvoltam Dáviddal és Vikivel, és persze sikerült közelebbről megismernem Prakit, meg persze Drexler Mátét is. :D

Aztán 16-án volt a Szilveszteri Broadway műsor TV felvétele az Operettszínházban. Hát az valami mesés volt :D Nagyon jól éreztem magam, jól szórakoztam. Rengeteget nevettem és ahol kellett sírtam. Így az igazi a dupla szilveszter az ember életében :D:D

Ezután jött ugye a Karácsony. Átlagos karácsony volt, attól eltekintve hogy idén nem volt semmi veszekedés :D Már ez elég lett volna ajándéknak :D De rengeteg kis csomag akadt a karácsonyfa alatt, amik közül kettőt emelnék ki. Borzasztó mértékben örültem a telefonnak, amit úgy kaptam meg, hogy még meg sem érkezett, szóval jelenleg még mindig a régi, törött, tixollal összeragasztott mütyürkét használom. Hamarosan a kezemben lesz az új :D  És persze a Soma által becsempészett ajándék. Jogos volt, hogy becsempéssze, én ezt tettem tavaly, és így most kvittek vagyunk. Kaptam egy lélegzetelállító fülbevalót, és levelet mellé, amin úgy sírtam a fa alatt, mint egy kisgyerek. Nagyon megható levél volt.

Aztán másnap nagy semmittevés, igazi karácsonyi nap, majd 26-án mamámnál ebédelt az egész Csetneki klán :D Hagyományos program.

27-én átmentem Bálinthoz, hogy karácsonyozzunk kicsit. Megajándékoztam őt, valamint az anyukáját és a testvérét is, akiket imádok :D Mindenki nagyon örült:D Bálinttal megbeszéltük a másnapi indulást, meg még egy csomó mndent. Megnéztük a Séta a múltba című filmet is, amin persze sírtam mint mindig. :) Jellemző. Aztán hazamentem.

28-án reggel negyed 10kor volt találkozó a házunknál. Zsóri-fürdőbe mentünk Bálinttal, Zolival, Vikivel és Dáviddal. Az út és az egész nap nagyon vidám volt. Hazafelé viszont megálltunk vacsizni Egerben. Aztán jött egy hosszú séta, ami egésznapos ázás után már nem igazán hiányzott. De persze menjünk, engem nem zavar, csak ha nem értik meg többórás séta után, hogy fáradt vagyok. De nekem aztán mind1. Bálint nem szólt hozzám az este, és nem értettem miért. Hazafelé elaludtam. Arra ébredtem kb félúton, hogy Bálint csapkodja a combom. Csak úgy felébresztett, mert neki jól esett... Hát szép. Ez aztán az együttérzés...

29-én egész nap a Kodályban pakoltunk, mert végre megkapta a pénzt az iskola a felújításra, és kiköltöztettük a színjátszós birodalmunkat az épületből :D Majd Beánál volt egy kis party, de én onnan Ricsivel hamar leléptem, mert Soma aznap lett 19 éves :D Hát nem fantasztikus?? :D Nála buliztunk elég sokáig, később Zoli is befutott, majd miután Zoli hazament, és Ricsit is feltettük az utolsó város felé menő buszra, még Sománál betyárkodtunk. Nagyon későn mentem haza, mondjuk úgy másnap nem nagyon voltam ébren :D

Majd jött a Szilveszter! Prakinál volt házibuli. Megnéztük előtte páran a New Moon filmet, ami nagyon tetszett :D:D Igazán jól sikerült a film:D Könyvhű, amit szeretek :D Aztán Prakinál ment a poénkodás, az asztalon táncolás és éneklés, valamint az Activity party :D Úgy vágott az agyam, mint a borotva :D Nagyon jól éreztem magam. Csupán az vetett árnyékot az újévre, hogy természetesen női gyenge napjaimat éltem. Ezáltal úgy éreztem, én egyedül szeretnék aludni, mert ezeken a napokon nagyon nyűgösen, és rugdosva alszom. Így éreztem biztonságban magam. Ezen viszont Bálint megsértődött. Olyannyira, hogy úgy igazán azóta se beszéltünk. Így ez egy halálos ítélet lett kapcsolatunkra.

Azt kell mondjam, 6 hónapot, és 4 napot élt meg a kapcsolatunk, és borzasztóan fáj a szívem. Úgy rzem, kicsit megtört, kicsit széthullott, kicsit sajog, és nagyon fáj... Nem küzdök most könnyekkel. Csupán tényfeltárok. Mert így nekem könnyebb. Azt hiszem, most dühöngeni sincs már kedvem, sőt semmihez nincs igazán kedvem. Csak ülök itt, pötyögök, és ennyi nekem elég. Még szerencse, hogy a barátaim támogatnak. Nélkülük lehet ennyire se lennék képes. Nem hiszem, hogy máskor vagy más helyen írnék erről a dologról. Beszélni sem nagyon szeretnék róla. El akarom feljeteni, legalább addig , amíg már nem fáj...

Folytatom hát vidámságbombámat. :D Elsején este Ádámnál koccintottunk, és bátran kijelenthetem, eléggé kómás voltam, mert nem aludtam túl sokat még így egyedül sem. De ez a két nap egymás után már kezdett sok lenni :D  Mindenesetre boldogan emlékszem ezekre a bulikra, mert olyankor mindig nagyon boldog voltam!

Azt hiszem így nagy hirtelen ennyi. :D Ja 2-án megint megnéztem a New Moon-t :D Nagyontetszett megint :D  Pusszantás :D

Ismét jelen, azt hiszem megint megkéstem egy kicsit. :D Először is azt kell mondjam, hogy BOLDOG ÚJ ÉVET MINDEN KEDVES OLVASÓNAK!!! :)

Nos, ezzel meg is volnánk, tehát belecsaphatok a lecsóba. Micsoda szófordulat. Nem igazán jellemző rám :D No mindegy, ez legyen a legnagyobb probléma. A lényeg, hogy voltunk Ricsárdkával Chicago előadáson, ami nem volt életem meghatározó eseménye, eltekintve persze a társaságomtól. Meg kell hagyni, a díszlet jócskán lecsökkentette a játékteret, ami nem lett volna probléma, az előadásban nem volt zavaró. Bezzeg a másnapi Szalagavatón... No de erről még kicsit később.

A Chicago után Ricsivel maradtunk a fogadáson is, ami vicces volt, és persze finom kaját kaptunk, még finomabb tiramisut, és finom innivalót a színészek társaságában fogyasztva ezeket. Ami szeintem felettébb vicces volt, az az egoizmus, ami egyesekből áradt. Sőt, annak hangot is adva előtört :D  Nem kérdés , hogy ki a téma, maradjunk csak a Bari kifejezésnél, ahogy egyébként is beszélünk a hölgyeményről. csodás és felemelő beszédet mondott, amin majdhogynem kiköptem a pezsgőt, amit a kezünkbe nyomtak.... Állati ciki és idegesítő beszéd volt, összeszedetlen, és magamutogató, rátarti és lekicsinylő. Mint ha mi , akik nem az ő kis csodaszínjátszójába járunk, kevesebbek lennénk, vagy majdhogynem senkik...  rég húztak fel annyira...  szóval léggé kiakadva mentem haza...

És akkor most vissza is kanyarodnék a Szalagavatóra. A Chicago díszlete miatt az egyébként is csak félméretben használható színpad még megfeleződött, így szegény végzős MIG-esek alig fértek el, ott tömörültek. Ez zavaró volt a táncnál is, és a szalagtűzésnél is. Tesóm szegény eléggé ki volt akadva emiatt, hiszen szalagavatója egyszer van egy embernek, ideális esetben. Szóval izgi volt.  Tomekék veszettül jó bemutatkozó videót csináltak az osztályról, és a Jackson táncuk is fantasztikus volt :D Teljesen odáig voltunk érte. :) Persze a másik két végzős osztály is kitett magáért, le a kalappal :)

Este a suliban szintén táncoltak, szintén szűk helyen, de legalább közelről néztük Bálinttal. Aztán belevetettük magunkat az éjszakába. Veszett jól szórakoztunk, annyit táncoltam, hogy alig bírtam másnap lábraállni :D Mindenesetre megérte. szerintem az volt az utolsó igazán vidám közös esténk :) Dávid és Viki is velünk buliztak, a tesóm pedig fogalmam sincs mikor ért haza :D én éjfélkor.  :)

Nagyon nagyon jól éreztem magam :D:D A DVD is jól sikerült az eseményről, szóval még megnézhetik a közeli barátok, ha elkérik XD :D:D

Na puszipáááás. Jön a következő post, a következő témával :D:D Pusszanat :D

 December 5-én láttam a Tavaszébredés című darab stúdióváltozatát. A prózai előadást már láttam tavasszal, így most összehasonlításként beültem a musicalre is. Kétszer egymás után. Azt kell mondjam, totális mértékben megérte. Mindkét előadást végigsírtam, és ahogy írom ezt a bejegyzést, feltörnek az emlékek, ahogy Moritz kb 10 centiről az arcomba sírt, gyűlnek a könnyek a szemembe, és érzem, ahogy a szívem újra egyszerre dobban Moritz karakterével.  Aztán Martha is eszembe jut, és szinte a bőrömön érzem az ütéseket.

Úgy vélem ez az a darab, amire minden középiskolás osztályt el KELL vinni. A történet annyira sokkoló, hogy az ember szinte összetörik a súlya alatt. És erre jön még a zene ereje és mondaivalója. Igazuk van azoknak, akik a zenét gyógyítónak, érzelemközlőnek tartják. Érzem a muzsikából áradó fájdalmat, lázadást, elnyomottságot, érzem a zenébe rejtett könnyeket, és mosolyokat, a gondok terhét.

A történet egy osztályról szól, akik szinte egy burokban nőnek fel. Azt hiszik, a gyermeket a gólya hozza, hogy a családon belüli testi és nemi erőszak természetes, és ha valakit nem vernek otthon a szülei, akkor nem is szeretik igazán. Meg kell felelniük a szülők meglehetősen prűd gondolkodásának, és a felnőttek elnyomása mellett nem kapnak már levegőt. Nem beszélnek a felnőttek a világ dolgiról, így ezek a fiatalok nem buták, csupán erősen tudatlanok. A felnőttek kitérnek a feltett kérdések válaszadsa elől, és úgy gondolják, amiről nem beszélnek, az nincs is.

Megbuktatnak egy gyereket az iskolában, csak mert egyel többen vannak, mint a megszabott létszám. A gyerek megfeszített munkával sem képes bekerülni a következő osztályba, mert a felnőttek így határoztak a teljesítményét figyelmen kívül hagyva. Ennek következtében a gyereket otthon megalázzák, amit ő nem képes elviselni, így öngyilkos lesz. Moritz története itt ér véget.

Martha a családon belüli erőszak áldozata. Édesapja minden nap megveri, ha nem teszi azt, amit ő szeretne. Nemi erőszakot is alkalmaz rajta. A lány a barátnőinek fakad ki, rengeteg szörnyű élmény olvasható ki a tekintetéből. Azt mondják neki a szülei, hogy azért bántják, mert szeretik.

Wendla a legtudatlanabb. Édesanyja folyamatosan ködösít a gyermek születésével kapcsolatban. Wendla nincs tisztában a sex következményeivel, sőt annak mibenlétével kapcsolatban sem hallott, még soha semmiről.  Szerelmes Melchiorba, aki viszont szereti őt. Miután Wendla teherbe esik Melchiortól, anyja orvoshoz küldi, ahol az abortuszt nem éli túl.

Melchiort fellősségre vonják Moritz haláláért, és Wendla megrontásáért, így javító intézetbe kerül, ahol erőszakot alkalmaznak rajta társai, és ebbe valószínűséthetően beleőrül.

Ilse szintén egykorú ezen fiatalokkal, de annyi megrázkódtatás érte a családjában, hogy kénytelen az utcán keresni a kenyerét. Művészekhez, és pénzes emberekhez csapódik, akik testileg lelkileg kihasználják a fiatal lányt. Ebbe a helyzetbe a családja kényszerítette bele őt.

Ám ami a legmegrázóbb, az a Minden nő és Minden férfi karaktere. Két fiatal színész játsza ezen szerepeket egyszemélyben. Végtelenül megrázó, ahogy a kezdeti játékból egyre brutálisabb és önkényesebb vezetők születnek. A hatalom a fejükbe száll, és egyre kegyetlenebb módon fűzik a történet szálait. Személy szerint már a rettegés fogott el, ha a két szereplő valamelyike rám, vagy csak felém nézett... 

Hihetetlen, hogy a darab alatt a háttérben olyan információkat kaphat az ember, hogy Magyarország az egyik legveszélyeztetettebb hely a nemi erőszak és családon belüli erőszak tekintetében. Minden 4. lány és minden 7. fiú a családon belüli nemi erőszak áldozata, valamint a prostituáltak 70 %-a nemi erőszak áldozata volt mielőtt az utcán dolgozott... Borzalmas tényeket közölnek az emberrel. Csak zúdítják, és zúdítják az ember lelkére a fájdalmas és szívszorító igazságot. Fel kell ébrednünk, és meg kell védenünk azokat, akik ezen problémáktól szenvednek.

Biztos vagyok benne, hogy ezt a darabot, még nagyon sokszor meg fogom nézni. És ajánlom mindenkinek. Fontosnak tartom, hogy ezt is megtudjuk.

A darab után beszélgetni lehet a színészekkel. Meg lehet tudni, hogyan dolgozzák fel magukban ezeket a problémákat, mennyire küzdenek attól,  hogy ilyen sorsokat kell eljátszaniuk. A színészek 20-23 év közöttiek, és az kell mondjam, megindítóan játszanak. Álljunk sorba a jegyekért! És segítsünk, ahol tudunk...

Íme egy Link, a Bíbor színű nyárról... <3

"Zord tél távozz, ébredj már tavasz
Síros most a szél
Utcatáblát dúl fel, megszédít sorsokat
Mint egy szakadt könyv lapjait, nyár és tavasz
Bár tudd, ha jön az ősz, vár egy dermesztő, esőt hozó szél
Mely szívedig elér
S a téli szél, ha rád talál, csak érted sír a fagyhalál

Zord tél távozz, ébredj már tavasz
Kínról szól a szél
Megsebez és úgy félsz, nincs itt csak panasz
S jön egy veszélyes zivatar, nyár és tavasz"

December 14. Salgótarján történetében már biztosan gyásznap. Szívszorító dolog történt aznap este, amire szerintem nem képes magyarázatot kreálni senki. Borzalmas, hogy ez megtörténhet, és az még visszataszítóbb, hogy az elkövető megúszhatja...

A híradók, újságok, internetes portálok megtelnek a vérengzés képeivel, a légbőlkapott, és valós információkkal, a salgótarjániak pedig nemértik, miért így kell ismét a köztudatba kerülnünk. Este egy elvetemült szó szerint lekaszabolta volt párját és annak új párját. A nő fejét kettéhasította, a férfi kezét csuklóból levágta, majd a fejére is mért ütéseket, csapásokat a kezében lévő bozótvágóval. Mindkét áldozat elhunyt, az elkövető pedig autóval menekült, ám a sárban elakadt az autója, így a Salgói várnál fenyegetőzött öngyilkossággal. Végül elkapták, és most azt kell hallanunk, hogy akár meg is úszhatja ezt a borzalmat. Pszichiátriai esetnek tartják, aki nem szedte a gyógyszereit, emiatt követte el a szörnyűségeket. Én ezt nem tartom indokoltnak, úgy gondolom teljesen beszámítható az elkövető, sőt előre megfontolt szándékkal ölte meg volt szerelmét, mivel az megelégelte a sorozatos verést, és szakított vele.

Úgy gondolom, lehet nagyon bátornak mutatnunk magunkat, hogy mennyire nem rettentünk meg a dologtól, és hidegen hagy minket, de az csupán álarc. Itt nem történtek eddig ilyen brutális vérengzések, bátrabban mászkált az ember a városban. Most már nem szaladgálunk csak úgy egyedül, és bizalmatanok vagyunk mindenkivel. És lehet, hogy a hírekben hallani ilyeneket, és az is megráz ugyan, de nem ennyire. Mikor azt hallod, hogy a bolt, amibe gyermekkorodban jártál 8 éven keresztül akár minden nap, most gyilkosság helyszíne lett, összeszorul a szíved, és nem akarsz nagymenő lenni. Én megijedtem, bevallom őszintén. A lány akkor ballagott abból a gimnáziumból, ahová én is jártam, amikor odakerültem. Látásból ismertem mindhárom szereplőjét a történetnek.

Nagyon remélem, hogy a rendőrség összeszedi magát, minden apró részletig kivizsgálják az ügyet, és az elkövető megkapja méltó életfogytig tartó büntetését. Igaz így lényegében mi tartjuk el, de azt szeretném, ha soha többé nem jöhetne emberek közé, és megbűnhődne azért, amit tett. Mert ha csupán pszichiátriára kerül, 5-6 éven belül kiengedik. Nincs biztosíték rá, hogy szedi majd a gyógyszereket, és arra sincs, hogy nem kattan be megint, ha hasónló parfüm illatát érzi valakin, vagy hasonló frizurájú fiatal nőt lát. Azt szeretném, ha biztonságban folytathatnánk az életünket.

Az áldozatokat ma, illetve holnap temetik. A családok minden embert szeretettel várnak, aki értelmetlennek tartja  amúlt hétfői eseményeket, és akik elítélik ezt a borzalmat.

"A sok könny úgy bánt
Ezt én így nem akarom,
A bánat nem kell tovább
Nyűg csak az én nyakamon
A sok könny úgy bánt
Én tettem mit kell,
És ha visszanézek, hát a dac fog el
De sok könny hullott miattam
De mennyi könny, most föladtam"

Üdv mindenkinek!

 Újra itt újúlt erővel. Elég régen nem írtam már, és tudom unjátok ezt az általános sablondumát. Őszinte leszek, nem vot kedvem írni. Volt miről, de egyszerűen nem vonzott a klaviatúra... A pánikbetegséggel nem fordultam orvoshoz, és most épp úgy néz ki, hogy teljesen elmúlt. Le is kopogom gyorsan, nehogy itt újra beköszöntsön :)

Szóval mikor is írtam utoljára?? huha... nov. 5. Az rohadtul régen volt már. Megpróbálom összeszedni, hogy mi is történt velem azóta.  Voltam a Neoton musical, a Szép nyári nap előadáson. Le a kalappal a fiatalok előtt, veszettül jó előadás volt. Nagyon ötletes, hogy a Neoton slágerekből raktak össze egy ilyen story-t, ami persze nem túl ütős, és persze nem is egy új ötlet, de kétséget kizáróan szórakoztató. Egy nyári építőtáborban játszódik, és megtaláljuk a történetben a hétköznapokban is fellelhető menő csajt, menő srácot, félénk jókislányt, duci barátnőt, rendszerellenes lázadó kamaszt, az elsöprőnek ugyan nem mondható, de mindenkiben varázslatos emlékeket ébresztő nosztalgikus első szerelmet, a rendszer hibáit, és persze azt, ami minden fiatalnak fontos volt, és most is fontos, hogy jól érezhetik magukat együtt. Azt kell mondjam, hogy a zenék, és a játék olyan magas szinten jelent meg az előadásban, hogy jószerével mindnekinek ajánlom. A saját korosztályomnak, akik már kimaradtunk az építőtáborok hangulatából, és persze a szüleinknek, akik átélték ezeket az izzadtságtól terhes, mégis csodás napokat!

Meg kell mondjam őszintén, imádom az egyes zenekarok meghatározó slágereiből összeállított musicaleket! És azt hiszem jelenthet valamit, hogy nem épp a ma menőnek számító tinigagyi együttesek zenéi tartják össze az adott esetben 3 órás darabot, hanem a ma már Retro-ként említett zenekarok, teszem azt ABBA, Hungária, Neoton, Queen...  mert ha csak a magyarokat vesszük, nincs valami magasröptű értelmiségi szövegük, ellenben pl Ákossal, aki mély mondanivalóju számokat ír, gyönyörű költői képeket használva, valahogy mégis ezek a zenekarok az igazán sikeresek, a mai közönség számára is. Technikailag pokoli nehéz ezeket a zenéket énekelni, nagy hangterjedelmet, és profizmust igényelnek. Tényleg menjen el rá mindenki, mert megéri!

Aztááááááán... gondolkozom... húha. Pedig volt pár ötlet, amiről írni akartam. Ejjjj....  Na mind1, akkor most csak nyomom a rizsát, mert nem jut eszembe amiről meg akartam osztani a gondolataim. Fogok még írni a salgótarjáni kettős gyilkosságról, a Tavaszébredésről, a szalagavatóról, a Chicago-ról, az azt követő fogadásról, de ezeknek külön postot szántam. Na majd kiderül.

Egyébként itt élnék a lehetőséggel, hogy megköszönjem Seth-nek, hogy megírta nekem a TOP10 Könyv listáját. Érdekes, néhol nehezen emészthető könyvek tarkítják listáját, de igyekszem majd elolvasni őket, mert nagyon érdekel, hogy mi vonzó ezekben. Én és a könyvimádatom :D:D A Száz év magányt még csak színházban láttam, sajnos nem olvastam, de ott nagyon tetszett, és el kell olvasnom :)

Írok majd könyv és filmlistát, amiket el akarok olvasni, meg akarok nézni, és majd azt is kiteszem ide. Ha elolvastam, megnéztem, akkor majd átszínezem a címét, és ha gondoljátok írhatok is róla, mert úgy vettem észre, hogy kedvet csináltam egyes könyvek elolvasásához azzal, hogy írtam róluk. Lásd Kedves Zoé!, és Mindig van holnap...

Azt hiszem, most itt abba is hagyom a blogolást, és majd írom mindjárt a következő postot. Ebben ennyi is elég. Ha mindent egy bejegyzésben írnék meg, sokkot kapnátok. :) Így is mindig megkapom, hogy hosszúak a bejegyzések :D

Na pusszanat :)

Ez most kicsit furcsa, és félelmetes. A nyáron kezdődött minden, és nem tudom, hogy minek tudhatom be az eseményeket.  Érdekes tüneteket produkálok, és aggaszt ez a dolog.

Először otthon történt, de sajnos egyre többször ismétlődik meg a dolog, és nem tudok mit tenni ellene. A baj az, hogy Bálintéknál kb minden második alkalommal rám tör ez a dolog. Hiába mondom nekik, hogy otthon is van velem ilyen, azért aggódnak, hogy miattuk van, vagy hogy stresszelek, ha hozzájuk megyek...

Szóval az van, hogy rámtör az érzés, melegem van. De nagyon. Közben kicsit reszketek, mert a valóságban nincs meleg, és kezdek szédülni. Hiába dőlök le, émelyegni kezdek, majd hirtelen hányinger lesz úrrá rajtam. Nem hányok, csak az érzés kerít hatalmába, hogy egy rossz mozdulat, és végem. Szaporán kezdem szedni a levegőt, és szükségem van arra, hogy az adott helyről azonnal eltűnjek. Ki kell mennem a friss levegőre. A lábam remeg, így nehezen tudom megtartani az egyensúlyomat, szédülök, és egyszerűen menekülök. Aztán kimegyek a hidegbe, és ott is melegem van. A testem érzi a hideget, de az agyam nem...  Tegnap is... nem húztam össze a kabátom, mert melegem volt... Bálint sapkát sálat, kesztyűt is vett... Az a kezem, amit Bálint fogott, jéggé fagyott, a másik, ami ugyanúgy szabadon lengett, az meg meleg volt. rendesen meleg volt a kezem... Egyszerűen muszáj volt fagyoskodnom egy kicsit...

Röpke másfél óra fagyás után, amit szegény Bálint megsínylett, én még csak meg sem éreztem, visszamentünk hozzájuk. Kértem vizet, hideget... Fogalmam sincs, mi válthatta ki ezt nálam, de már kezdek nagyon aggódni emiatt... anyu szerint ez a légszomjas állapot pánikroham miatt volt. Szóval elképzelhető, hogy pánikrohamaim vannak. A gond, hogy volt már ilyen otthon, Bálintéknál, Zoliéknál, néha az irodában, és kezdek kétségbe esni... azt hiszem segítségre van szükségem. Félek, hogy valami komoly baj miatt lehet... Van, hogy álmomból kelek megriadva, ráz a hideg, és szakad rólam a víz, rosszul vagyok, és kapkodom a levegőt... Most hogy jobban belegondolok, már az ILS-ben is produkáltam ezeket a jeleket... és egyszer egy Kodályos Farsangon is, amire Jocival mentem, és nem tudtam kikísérni a bejárthoz, mert összeestem... Mi van velem???

Help me!!!!!

Ez poén... Azt álmodtam, hogy amikor anyu jön ébreszteni, és felhúzza a redőnyöm, kinézek az ablakon, és azt látom, hogy esik a hó... Ezt el is meséltem anyunak, aki mondta, hogy de hát kislányom... Esik a hó...

ÁÁÁÁÁ  HAWZIIIIIIIK!!!! :D:D  Illetve tegnap Hawzott :D:D  Annyira jóóóóó...

Anyu szerint rá kellene gyúrnom a célzott álmokra, és esetleg a lottószámokat elővarázsolhatnám :D:D  Kár, hogy nem szoktam számokkal álmodni...Na majd próbálkozom, és szólok, hogy nyertem e :D:D

Puszipás :D

Igen, eljött ez a nap is. Persze már lassan másfél hete volt, de még csak most jutok el odáig, hogy apránként behozzam a lemaradást. Szóval a lényeg, hogy október hónap huszonhetedik napján betöltöttem a 21-et.  Túllépek a hurrá dejó éljenezzünk engem dolgon, mert ez nem igazán az én műfajom. Csak gondoltam megköszönöm szépen mindenkinek, akinek eszébe jutottam. Puszi nektek!!

Viszont azt tudom, hogy el akartam mesélni, hogy miket kaptam, mert van két - három különösen ötletes ajándék. Anyu megvette nekem a Szép nyári nap című Neototn Musical CD-jét, amit azóta ki se szedek a hifimből, már mindet tudom kívülről... persze eddig is tudtam, de most méginkább kenem-vágom a Neotont :D  Az is tök jól esett, hogy bár apukám Ausztriában volt a héten, telibe pontosan a születésem pillanatában hívott telefonon. Örülök, hogy felhívott, sokkal szebbé tette a napom :) Tesóm majd rajzol nekem valami szépet, és azt kinagyíttatjuk életnagyságúra, és az lesz az ajtómon, vagy a falamon, még nem találtam ki... Ez az egyik kreatív ajándék. NAgyon tetszik, bár még el sem kezdte :D:D

Aztán ott van Ricsi, aki egy csokorba, pontosabban egy képre gyűjtötte a filmek plakátjait, amiket együtt láttunk ( volt jópár, és van ami már nem fért rá , és ezt bekereteztette nekem :) Rajta vagyunk együtt is, amikor a 3D-s moziban vagánykodtunk :D  Imádom ezt az ajándékot is.

Zolitól egy banyát kaptam, ami szintén nagyon tetszik, szerintem ötletes :)

De a csúcs az persze Bálint. Nem elég, hogy megszerezte nekem azt a könyvet, amit égen-földön kutatok már egy éve, és sehol nem találtam meg, mindennek fejébe olyan ajándékot adott, amiről álmodni sem mertem. Bement a Levéltárba, és kikerestette a Nógrád azon számát, ami 1988. 10.27-én csütörtökön, a születésem napján jelent meg. Ezt a lapszámot is megkaptam ajándékba, így láthatom, milyen is volt egy ilyen újság a Rendszerváltás előtt, és mi minden történt akkoriban. Imádom!!

Most hogy alkoholizálhatok legálisan immár az USA-ban is, azt hiszem, most dobbantok, és dolgozom tovább :D:D  Ja és 27-re boldog névnapot a Szabináknak :D:D

Igazság szerint annyi minden történt velem októberben, hogy próbálok mindent idesűríteni, és leírom, ami eszembe jut így nagy hirtelenjében.

Bálinttal és Zolival egyik hétfőn úgy döntöttünk, hogy kimegyünk a Salgói várba, csak úgy. Bár a naplementét lekéstük, így is jól szórakoztunk. A buszon összefutottunk Drexler Mátéval, aki velünk tartott a várba is :) Azt kell mondjam, ilyen buszutam még soha nem volt! Egy két részeg nő ordibált a buszon, a vejük kilátszó nemiszerve is ordítva került szóba. Nagy döbbenetemre egy fiatal anyukával beszélték meg mindezt, akinek 4 éves forma kisfia is kénytelen votl ezt végighallgatni. A gond csak az, hogy az anya semmit nem tett azért, hogy a kisfiú ne halljon olyan dolgokat, amik esetleg gátolhatják szellemi és lelki fejlődését. És akkor még csodálkozunk, hogy egyre korábban érnek a gyerekek, szókincsük Etesen, bezzeg a trágár beszédet mindegyik magas fokon űzi...

Szóval kirándultunk, sokat nevettünk, majd bementünk Mátéékhoz melgedni, mert hát elég hűvös volt már este, és még soká nem jött a buszunk...

9-én voltam Padlás előadáson a Vígszínházban. Fantasztikus volt! Hollókői előadás a nyomába sem érhet!!  Szőcs Artúr , Szemenyei János, Tornyi Ildikó, Igó Éva, Pápai Erika, Csöre Gábor, Sarádi Zsolt, Lajos András, Fesztbaum Béla, Gyuriska János, Vallai Péter azt kell mondjam, le a kalappal!!! Totálisan el elttem varázsolva! Szinte fájt a pillanat, mikor véget ért a darab, és haza kellett menni.

13-án a Nő Vágya című radikális mucicalt láttam a Pesti Színházban, és nagyon tetszett. Valóban nagyon újszerű volt, de nagyon igaz is a társadalom tükrében. Pénzkötegekkel betömött száj, korrupció, mindenki megvásárolható, és akinek pénze van, bármit megtehet. Igazán izgalmasnak találtam ezt a darabot is!

Végezetül pedig írnék arról, hogy októberben beköszöntött a hideg. Ezzel semmi gond nem lenne, ha nem most derült volna ki, hogy otthon nem jó a fűtésünk. Sőt 2-3 napig meleg vizünk sem volt. Így izgalmas az élet, szóval otthon megy a fagyoskodás. A szobám, ami nyáron is hideg, most leginkább egy jégverem képében tetszeleg. Még szerencse, hogy enyhült kicsit az idő. Csa egy hétig fagytunk nagyon... A baj az, hogy hiába fűtűnk be az alsó szinten a kandallóba, a meleg sajnos nem száll fel a felső szintre, ahol a hálószobák vannak, így ott a melegítő+ termópulcsi+paplan+ sízokni összeállítással is elég didergősen teltek az éjjelek! A macsek sem tudja eldönteni, hol van melegebb, kint vagy bent. Szóval elég neccesen éldegélünk mostanság...

Zajlik az élet, nem tagadom :)

Nos. Hol is kezdjem. Elég rég volt már, több, mint egy hónapja, de kövezzetek meg nyugodtan, lusta vagyok írni. Volt egy időszak, hogy a semmiről is hosszú bejegyzést tudtam írni, most valahogy nem megy. Én magam sem értem, mi történhetett, csak most ilyen eltűnős időszakom van. Ez lehet azért is alakult így, mert minden szabadidőm próbálom Bálinttal tölteni, és a gépnél is csak ritkán ülök, vagy max az irodában, mint most is... Csak hát nehezen veszem rá magam az írásra. Pedig vannak ám izgalmak.

Na akkor vágjunk bele! K. A. K. Trió... Ha ezt hallom, három édes, kedves, önzetlen, jófej, vicces, humoros, tehetséges színészpalánta jut az eszembe. Kocsis Dénes, Angler Balázs, valamint Kádár János Szabolcs. Egyikük tündéribb és elbűvölőbb, mint a másik :) Az ő Közönségtalálkozójukról írnék most.

 2009. szeptember 26-án szombaton már reggelről Pestre utaztam Ricsivel. Úgy volt, hogy találkozom Esztivel, aki a Közönségtalálkozót szervezte, de neki még volt egy kis dolga, így Ricsivel, és Katával átbattyogtunk az Arénába. Megkajáltunk, sokat beszélgettünk és nevettünk. Ők moziba készültek, 3D-ben nézték a Végső állomás 4. részét. Állítólag jó film, bár én az első 3at se láttam... :) Aztán Eszti csörgött, hogy elindult a színházhoz, ahol találkozunk, így én is elindultam, bár jó lassan sikerült odaérnem. A lényeg, hogy leültem egy kőre az Operettszínház előtt, és várakoztam. Majd Eszti is megérkezett az anyukájával, és a nagymamájával. Együtt sétáltunk át az M&M Pub-ba, ami a színháztól kb. 5 perc séta. Lementünk a találkozó helyszínére, és meglepetésünkre Dénes velünk érkezett, Balázs és Szabi pedig már lent próbálták belőni a mikrofonokat. Ellőttek pár nyelvtörőt, köztük a Csetneki csikós... kezdetűt is, ami egész kicsi korom óta kísért, és szörnyű emlékként él bennem. Most viszont valahogy nevetnem kellett rajta, és kifejezetten jól esett, hogy ezt is elmondták.

Beültünk előre, majd kezdődött a műsor. Egész sokan lettünk a Pincehelységben, és azt kell mondjam, kifejezetten jól éreztük magunkat. A srácok hihetetlenül közvetlenül viselkedtek, meséltek a gyerekkorukról, az életükről, az álmaikról, a színház világáról, és persze sokat énekeltek, aminek mi zeneszerető Muzsikus lelkek nagyon örültünk :D Táncoltak a srácok,meg kell mondjam elég jól, eséseket, és bakikat is mutattak be, majd egy adott pillanatban egy szolíd sztriptíz is repertoárra került. Mindenki legnagyobb sajnálatra csupán 4 karkötő/csuklószorító került le, valamint kb 5 gomb került kigombolásra. Mikor körülnéztem a teremben, csak csillogó huncut pillantásokat láttam magam körül :) Úgy vettem észre, hogy a találkozó nagyon sikeres volt!

Miután vége lett, a fiúk készségesen fényképezkedtek a rajongókkal, és igazán kedvesek voltak mindenkihez. Eszternek egy gyönyörű csokorral köszönték meg , hogy ilyen találkozót szervezett nekik, és puszival búcsúztak Esztertől és tőlem is. Szabival beszélgettem kicsit a Csetneki csikósról, tetszett neki a nevem :) Dini pedig evett a sütimből, amit Bea sütött a Muffin Party-ra.

Csodás élményekkel lettem gazdagabb, és ezt Eszternek is köszönhetem, no meg persze az est főszereplőinek, Kocsis Dénesnek, Angler Balázsnak, és Kádár Jani-Szabinak! Fiúk, köszönöm ezt az élményt!!! Remélem mihamarabb újra találkozunk. Puszillak titeket!

Üdv néktek gaz olvasatlan földi halandók!

Egyszerűen megrázó és hihetetlen, hogy ennyire nem olvastok. Mármint könyveket. De semmilyet?? Most komolyan?? Vagy csak lusták vagytok??

Na jó, lehet eltévedtem ezzel a feladattal, de gondoltam akár ez is beleférhet. Játékos kedvem kicsit megcsalt. Fáj, hogy nem tudtok 10 könyvet összeszedni, amit valaha elolastatok, és azt sorba tenni. Felőlem egy utazási prospektus is lehetett volna. És ezennel sikerült elérni azt is, hogy  nincs több játék.  Nem viccelek. Tudom elkezdődött a suli, és senkinek nincs ideje ezzel foglalkozni, így fel is függesztem.

Azért leírom, hogy én milyen könyveket ajánlok figyelmetekbe, amiket véleményem szerint érdemes elolvasni. Íme:

Könyvsorozatok:

Harry Potter sorozat  -  úgy vélem ezt mindenképp megéri, mert kell valami, ami segít feledni a borzalmas utolsó filmadaptációt!

Twilight sorozat  -  Kövezzetek meg, valóban túlzásba esnek az utóbbi időben tömegével megjelenő vámpírtörténetek, de ez veszettül jó! Sokáig küzdöttem ellene, nem akartam elolvasni, de magával ragadott, és nem engedett. A magyarul még nyomtatásban meg nem jelent 3. illetve 4. kötetet szívesen elküldöm azoknak, akik rákapnak.

Narnia Krónikái sorozat  -  Maga a film szerintem elég jól sikerült, de ehhez persze kellett egy jó könyv. Sokan nem is tudják, hogy a film a második könyvből készült. Pedig sokkal izgalmasabb ha egyben olvassa az ember mind a hét kötetet.

Kedvenc író:

Nicholas Sparks regények  -  Ezek közül azt hiszem mindet fel kellene sorolnom, hogy olvassátok el. Bolondulok a könyveiért, és az azokból készült filmekért is. Valami észveszejtő ereje van minden egyes történetnek.

Agatha Christie  -   Tőle a Poirot regényeket szeretem. Különleges, megfejthetetlen hátborzongató krimik. A Miss Marple történeteket annyira nem szeretem, de azok is nagyon jók!

Egyéb könyvek:

Kedves Zoé! , Adrian Mole különös élete , Számláld meg a csillagokat , A két Lotti , Pál utcai fiúk , Harry Potter Fanfiction-ök, Sissy, A kisherceg, A sehány éves kislány, Andersen és Grimm mesék, Az Operaház fantomja,  és még sorolhatnám...

Remélem, legalább egy embert sikerült meggyőznöm az olvasásról. Azt hiszem belebolondulnék, ha többé nem olvashatnék. A könyvek mindig elfeledtetik velem a világban zajló szörnyűségeket, az adott pillanatban fájó emlékeket, a vitákat, bántalmakat, és segít kizárni a külvilágot. Olyan mesevilágba röpítenek ezek a történetek, amik magukkal ragadnak, és el nem engednek. Jár az agyam a történeteken, és le sem tudom tenni őket. Elgondolkodtatnak a világ nagy dolgairól, és arról, hogy ki vagyok én ebben a rengetegben...

Csak ajánlani tudom. Fantasztikus élményekben részesít mindenkit. Hajrá, Mindent bele!! :)

2001. Szeptember 11.

A Világ számára sorsfordító dátum. A Terrorizmus, és a félelem a tetőfokára hág, amikor 2 repülő egyenesen a World Trate Centre ikertornyaiba száguld, valamint egy repülő a Pentagonba csapódik. Többezer ember vesztette életét azon a szerencsétlen napon. Az emberek többsége minden évben megemlékszik az áldozatokról, pontosan emlékszik, hogy mit csinált aznap, vagy éppen akkor, amikor  meghallotta a szörnyű híreket.

Én speciel a Gagarinból tartottam hazafelé. Színjátszón voltam aznap. Kicsit paráztam, mert késésben voltam otthonról, és apu nehezen tolerálja a késést. Az utca kihalt volt, és ez nagyon meglepett, ugyanis még csak 4 óra volt. Mikor hazaértem, óriási csönd volt. Tudtam, hogy otthon van apu is, és anyu is, mert nyitva volt az ajtó, és a kocsijukat is láttam a garázsnál. Majd nesz ütötte meg a fülem. Nagyon halkan jött, és nem értettem igazán, miről lehet szó. Mikor beléptem a nappaliba, rájöttem, hogy a szöveg angol, és a szüleim üveges szemekkel tátott szájjal ülnek a TV előtt, a CNN-t nézik. Nem értettem mi történt, csak azt tudtam, hogy valami baj van, mert a szívem egszerre üveggolyónyi méretűre szorult össze. Majd én is leülem a szüleimmel. Akkor csapódott be a második gép, ha jól emlékszem. Anyukám sikkantott, apukám teljesen visszfojtotta a lélegzetét, és én remegni kezdtem a félelemtől, és a döbbenettől. Azelőtt ilyet még filmen sem láttam, így teljesen lesokkolt, hogy ez a Valóság. Majd mikor hírt kaptunk a Pentagonba csapódott repülőről, ott már mindenki félt. Annyira megrázó volt ez a dolog, hogy emlékszem tesómnak csak finoman adagoltuk be a történteket, és nem igazán engedtük, hogy megnézze a felvételeket. Az osztályból senki nem írt másnapra házit. A tanárok is döbbenettől üres tekintettel dolgozták át a napot, és a Világsajtó hetekig ezzel a történéssel foglalkozott.

Fontosnak tartom még megemlíteni, hogy a terroristák egy negyedik gépet is eltérítettek. Ez pedig nem más, mint a Hős 911-es járat. Az utasok tisztában voltak vele, hogy egyetlen esélyük a túlélésre, ha visszafoglalják a gépet. Mindenki felhívta a szeretteit, és elbúcsúzott. Az utasok közt nem volt Pilóta. Csupán a szerencsében bízhattak. A gépet visszafoglalták, ám a terroristák már túl alacsonyan repültek, így a 911-es járat a földbe fúrodott, halálba küldve ezzel utasait, és a terroristákat. Mindemellett a 911-es járat utasai Hősökké váltak. Megakadályozták, hogy a terroristák véghezvigyék szörnyű tervüket. Többezer ember életét mentették meg önfeláldozásukkal. Úgy vélem, le a kalappal előttük.

A könyv viszont Zoé-ról szól. Zoé egy 3 éves kislány, aki 2001. szeptember 11-én vesztette életét, a Terrortámadásoktól teljesen függetlenül. Ő rá mégsem emlékszik senki, csupán a családja, akik teljesen összetörtek az esemény kapcsán. Életük darabjaira hullott, emberi kapcsolataik zátonyra futottak. A történet egy 15 éves lányról szól, aki megpróbálja újra megtalálni önmagát a húga halálának tükrében. Egy pillanatra sem felejt el egyetlen mozzanatot sem, hiszen ő az egyetlen, aki végignézte a balesetet, és a haláltusát egyaránt. A kislányt halálra gázoló autó még csak meg sem állt. A 15 éves Tess totális változásokat tapasztal saját életében. Megjárja a depresszió legmélyebb fázisait is, füvezni kezd, elmenekül a problémák elől, de ezidő alatt is leveleket ír halott húgának, Zoé-nak.

Azt kell mondjam, a veszteség összes fajtája közül a legrosszabb, amikor az ember egy kisgyerek halálával kénytelen szembenézni. Kb. az 5. levélnél tudatosul bennünk, hogy mi történt Zoé-val, onnantól csupán könnyfüggönyön át képes olvasni az ember.

Szeretném, ha Zoé emlékére szeptember 11-én nem csupán azokra emlékeznénk, akik a Terroristák keze nyomán vesztették életüket, hanem azokra az emberekre is gondoljunk, akik ezen szörnyűségektől függetlenül távoztak el közülünk, vagy akik azon a Borzalmas napon ünneplik születésnapjukat. Ők már sosem lesznek képesek büszkén gondolni arra a napra.

Úgy gondolom nagyon jó tapasztalat volt, hogy elolvastam ezt a könyvet. Abszolúte a TOP 10 Listám elengedhetetlen tagja lett. Köszönettel tartozom Csillának, hogy kölcsönadta a saját példányát. Azt hiszem meg fogom venni a könyvet, és minden évben szeptember 11-én elolvasom. Bárhol legyek is, bármit tegyek is.

Ezer millió bocs, hogy eddig hanyagoltam a blogot. Eleinte csak nem volt mit mondanom. Aztán , amikor végre beindult az élet, akkor nem volt kedvem, hangulatom, energiám, motivációm, hogy írjak. Most viszont ideges vagyok kicsit. Így úgy érzem ki kell írnom magamból mindent, persze csak szép sorjában.

Elkezdődött ugye a tanév, ami engem semmilyen szinten nem érint, maximum annyiból, hogy a közlekedés ebben a haldokló városban könnyebb lett egy kicsit. Már ha ezt könnyűnek lehet nevezni. Viszont a reggeli ébredés sokkal simábban megy, mivel már nem csak én nyüzsgök reggel, hanem az egész család. Meglehetősen nagyobb zajjal, és kapkodással jár, nem beszélve az idegeinkről, hogy mindenki időben legyen ott, ahol lennie kell. Az őrületbe kergetnek azzal, hogy mindent reggel találnak ki, és rohanni kell minden nap, de lgalább felpörgünk még a nap elején.

A tanév kezdete előrevetítette a csodás pesti hétvégéket is. Olyannyira, hogy most lesz a harmadik egymásutánban következő hétvége, amit valamilyen formában Pesten töltök. Kezdődött a történet szeptember 12-én, amikor a Vígszínház Nyílt napján vettünk részt Csillával és Nórival. Nóri egyébként Csilla csoporttársa, és felettébb szimpatikusnak találom. :) Szóval beültünk két idei premierdarab próbájára, együtt nevettünk a poénokon, együtt düllesztettük boci szemeinket a sexy pasikra, s együtt álltunk sorba a tűző napon a jegyünkért.:) Vettünk jegyet a Padlás című előadásra október 9-re, amit már nagyon várok! Muszáj kitörölnöm a fejemből a Hollókői rémeket...

Szeptember 18-19-20. Évadnyitó Színházi Fesztivál. Ezen belül is a Broadway Fesztivál programja vonzott oda a Nagymező utcába többszáz emberrel együtt. Azt kell mondjam fantasztikusan jól éreztem magam. A pénteki program számomra egy jó nagy alvással indult a buszon, majd lepakoltam a cuccom Csillánál. Le kell szögeznem, hogy extrajó lett a lakás Csilla, én teljesen beleszerettem :D:D Majd elindultunk a Nagymező utcába, ami nem ment zökkenőmentesen, mert kapásból meghalt a villamos amivel menni akartunk. Illetve valahol a 4-es 6-os vonalán rosszul lett valami utas, és totál megállt a villamosforgalom. Ezáltal negyed órán keresztül álltunk a Blahán, szagoltuk a RAJ emberek orrfacsaró bűzét, és nevettünk a saját balszerencsénken. Így azért sikerült kicsit késve beesnünk a Fesztiválra, ahol már javában folyt a Szép nyári nap című NEOTON musical népszerűsítése. Retro hangulatban buliztunk a tömegben.  Majd főként Operett programok következtek, de végülis jó kis nap volt. A hátam viszont nagyon nehezen viselte a megpróbáltatásokat. A felénél kezdett fájni, majd odáig erősödött a lüktető pokoli fájdalom, míg szinte felrobbanni látszott a gerincem. Azt hittem a könnyem is belecsordul a kínba, de valahogy azért csak kibírtam. Mondjuk este már csak feküdni bírtam. De az jól esett. Csilla adott egy könyvet kölcsönbe, amiről majd később írok.

Szombaton felkeltem, olvasgattam, majd Csillával a Disney Channel-t nézve megreggeliztünk. Összecuccoltunk, és elindultunk a Nagymező utcába. Kicsit féltem, hogy hogy fogom bírni, de a hátam nem fájt többet a hétvégén. Pont kiértünk a PBS műsorára, így fotóztam sok Dinit és Balázst, no meg persze énekeltünk is. Nagyon tetszett az egész hétvége, a hangomat elénekeltem teljesen, vasárnap reggel voltak kisebb hangproblémáink. Mindenesetre szombaton Esztivel aludtam egy ismerősüknél, aki Pesterzsébeten lakik. Csakhogy gőzünk nem volt, meddig megy busz/villamos/troli/akármi arrafelé, szóval ráparáztunk egy kicsit a dologra. Aztán mivel Eszti szervezi a K.A.K. trió közönségtalálkozóját, mondvacsinált okokkal odaállítottunk Balázshoz (Angler Balázs), hogy  azokat még meg tudja beszélni vele Eszti. Gondolok itt a lefoglaltuk a helyet beszélgetéstől a megvannak a mikrofonok sztorin át a legyél te Eszti a konferanszié felkérésig minden létező témára. Mivel elég késő volt már, így megkérdeztük Balázst, hogy vajon meddig megy a busz, ami nekünk kell. Lövése nem volt, hiába él Pesten, viszont mivel pont haza indult Szigetszentmiklósra, így pont útba esett neki Pesterzsébet, így felajánlotta, hogy hazafuvaroz minket. Így még kb. másfél órát töltöttünk egy színésszel, akit szeretünk, és aki veszettül jófej :)  Eszti kapásból hátra ült a kocsiban, így én nagy vagányan előre ültem Balázs mellé. Micsoda fantasztikus út :D:D

Mielőtt kitett minekt, azt mondta, ha esetleg rossz címre hozott minket, akkor hívjuk fel bátran, és ha kell átvisz minket a város másik végébe is. MAjd mikor SMS-ben megköszöntük a fuvart, puszit küldött vissza :D:D Juppíííí...

Vasárnap meg sétálgattunk még a lezárt Andrássy úton, majd öt óra felé hazaértünk. Hulla voltam, ezt persze mondanom sem kell. Gyorsan felköszöntöttük Lempit is, aki 19 éves lett szombaton.

Most a héten sikerült teljes kimerültségemnek köszönhetően kiborulnom a kilátástalan jövőm miatt. Odáig fajult a dolog, hogy el is sírtam magam, és nagyon nehezen vigasztalódtam meg.  Kedden Bálint volt nyűgösebb hangulatban, szóval elég összetett volt ez a hét is. Holnap végre újra Sunnyogunk. 10 évesek leszünk, és újra Színpadra állítjuk a Segítség, ember! című darabunkat. Ha minden igaz, akkor én nyuszi leszek :) Suhujj!! :D

Szombaton ugye K.A.K. Trió Közönségtalálkozó Budapesten az Ó utcában. Sok szeretettel vár mindenkit délután 16:00-ra az MM Pub-ba Kocsis Dénes, Angler Balázs, és Kádár Szabolcs!

NA és persze jön a dühöngés!!!  Tudom, hogy lusta vagyok, és nem írok minden nap, illetve ha azt vesszük, mostanság nagyon ritkán ajándékozom meg magam a bejgyzésekkel, de kicsit most kiborultam. Minden egyes nap jönek az üzenetek, hogy írjak már, hiányoljuk a bejegyzéseket, le vagyok cseszve azért, mert nincs energiám. Minden nap ellenőrzitek, és utána kapok hideget meleget. Kitaláltam Nektek egy játékot is, ami eddig sikeres volt, de most teljesen elkeseredtem, mert a harmadik TOP10 listás felhívásra egyetlen beérkező üzenet sem jött. NEM olvastok könyveket? Vagy csak szimplán engem vesztek semmibe??  MErt nekem csak plusz meló ezekkel a listákkal bajlódni, és ha nem kell nektek ez a fajta játék, akkor abba is hagyom. Akkor majd csak a saját kis listáimat osztom meg veletek. Na meg mi az , hogy nem tetszenek a TOP10 LISTÁKON szereplő eredmények??? Így szavaztatok, nem én döntöm el, kinek a jelöltje hová kerüljön.  Erről ennyit. Kicsit nagyon felhúztam magam. 

Most még akkor Szeptember 30-ig van idő a könyvlisták leadására, ha egy sem jön, akkor abbafejezem ezt az egészet.

Na puszi Pás mindenkinek. Apropó Viktor Boldog Születésnapot!!!